Titokzatos műholdat indított Kína, és ami ezután történt, arra a szakemberek is keresik a magyarázatot
Csupa kérdőjel Kína Sijan-28B 01-es műholdja, melynek már az indítása, majd a később pályára állása is nagyon szokatlan.
Csupa kérdőjel Kína Sijan-28B 01-es műholdja, melynek már az indítása, majd a később pályára állása is nagyon szokatlan.
Eddig még senki nem töltött olyan sok időt űrhajón vagy űrállomáson kívül az űrben, mint két tajkonauta.
Kína a tervek szerint 2030-ban küldene három embert a Holdhoz, hogy közülük kettő leszálljon a felszínére. Az ehhez szükséges űrruha már elkészült.
Az egyik legizgalmasabb – és legnehezebb – kérdése az állandó holdi jelenlétnek, hogy mégis miből építkezzen ott az ember. Az egyik megközelítés, hogy a holdi talajból kéne építőanyagot készíteni, és ezzel kísérletezik Kína is.
Bill Nelson NASA-igazgató szerint is rendkívül gyorsan halad Kína a saját űrprogramjával – most éppen egy olyan módszert fedeztek fel, mellyel biztosítható lehet akár 50 ember napi ivóvíz-ellátása is.
Május elején indult a Holdnak, és most történelmi rakománnyal a fedélzetén landolt a Földön a kínai szonda.
A Hosszú Menetelés nevű rakéta hatalmas darabja barna színű mérgező füstöt húzva csapódott egy kínai faluba.
Talaj- és kőzetmintákat gyűjtene a Hold sötét oldaláról Kína Csang’o-6 missziója. Ehhez adattovábbító műholdakra is szükség lesz.
Decemberben, majd még márciusban is vészjavításokat kellett végezni a kínai Mennyei Palota űrállomáson, miután megsérültek a napelemszárnyai – hozták nyilvánosságra minap.
Bill Nelson, a NASA vezetője szerint ha Kína ér előbb a Holda, teljesen kisajátíthatja az égitestet.
Kína szerdán elindított egy olyan műholdat, amely kommunikációs hídként fog működni a földi műveletek és a Hold túlsó oldalára tervezett küldetés között.
Öt éven belül, a holdi anyagokat felhasználva készítene holdi bázist Kína. Egy robotot is útnak indítanak majd, ami „téglákat” készítene az ott található talajból.
A kísérlet során azt figyelik meg, hogy miként befolyásolja a lúdfű sejtszerkezetét és sejtműködését az űrbéli mikrogravitációs környezet.
Egy több mint 30 méteres, 25 tonnás rakétafokozat csapódott be, amit több helyszínről is megörökítettek.
A FAST rádiótávcső előnyei más területen is kamatoztathatók Zaza Osmanov fizikus legfrissebb kutatása alapján. És ennek csak örülhetünk.
A kínaiak az 1980-as évek óta dolgoznak azon, hogy az amerikai helymeghatározó rendszernek, vagyis a GPS-nek konkurenciát teremtsenek. Most már csak egy hajszál választja el őket ettől.
Lázba jött az amerikai közösségi média, miután szerda este többen is egy nagyon lassan haladó fénycsóvára lettek figyelmesen a nyugati part egén.
Kína sikeres indítást hajtott végre szombaton első új generációs Hosszú Menetelés 7-es hordozórakétájával, amelyet Vencsangból, a szintén új, dél-kínai Hajnan tartománybeli űrközpontból indítottak - jelentette az állami média helyi idő szerint este 8 óra után.